Ebből szemelget a szerző úgy, hogy teljes képet alkothatunk arról, milyen megélhetési formák léteztek abban az időben.
„Szatmárnémeti 1895-1906 között kiállított polgári anyakönyveiben kötelező módon szerepel az újszülött szüleinek, a házasuló feleknek, az elhalálozott személynek az „állása, foglalkozása". Ezeket gyűjtöttük össze ebben a kis munkácskában. Érdekes lehetne a nyelvész, a szociológus és a néprajzkutató számára is, akik a maguk szempontjai szerint vizsgálhatnák a három anyakönyvben szereplő mesterségek, megélhetési források, elfoglaltságok sokféleségét. Itt most nem teszünk egyebet, mint az olvasó elé tárjuk a leletet, néhány kiragadott példán elcsámcsogva alkothatunk magunknak fogalmat arról, hogy a millennium éveiben miből és hogyan élt meg a szatmári ember.
A különböző szakmákon belüli rangsorokat nem jegyeztük fel külön-külön, pl. inas, tanuló, segéd stb. Közöttük nem tettünk különbséget, mert az asztalosinasról elhittük, hogy egyszer csak asztalos lesz belőle."
Erzsébet nap közeledtével, és ebbõl az alkalomból a Hildegárda templom előtt felavatásra kerülő Árpádházi Szent Erzsébet szobor kapcsán Mandula Tibor cikke Árpádházi Szent Erzsébet életéről és tetteiről szól.
Megismételjük a Scriptor Alapítvány pályázati kiírásait fiatalok számára. Várjuk jelentkezéseiket Karikatúra-pályázat; Irodalmi publicisztikai írások; Helytörténeti munkák kategóriában.
Ismét szólunk a gyermekekhez és folytatódik Muhi Sándor sorozata, valamint Mandula Tibor történelmi ismertetője.
